Mikor megérkeztünk még nem voltak kinn Belláék (mármint Bella és Blanka, uncsikáim, akik nélkül nem is telik jól kicsi mamáéknál), ezért Áronnal hintáztunk (össze is vesztünk, hogy ki üljön a hintára először), szaladgáltunk, malmoztunk, megnéztük a malacokat, akik éppen pihentek, mert átestek egy kisebb "műtéten", amit ilyenkor szokás elvégezni.
Áron kiszaladt a ház elé a patakhoz kavicsot hajigálni.
Mint a húsvéti tojásokat. Csak most egy fadarabot választottunk.
A legjobban azonban az ebéd ízlett. Kicsimama zseniálisat főzött ismét: rombuszos laskalevest, a mi kedvencünket. Ki is kanalaztuk szaporán az egészet Áronnal. A felnőttek nagy csodálatára! És a másodikot is megettük. Amit máskor nemigen szoktunk. Mi tagadás... Finom ebédet készítettél, kicsimama!
Alig várom a nyári vakációt! Apáék ki fognak vinni mamáékhoz nyaralni. Vihetem a Legot is és a biciklimet. Meg a fürdőruhámat. Mert felfújjuk a medencét.
Tata megígérte, hogy felszerel egy második hintát is, hogy ne veszekedjünk Bücüvel. Majd kirándulni megyünk az erdőbe, és a Backa-tetőre, és este elhozzuk a tejet a szomszédból. De jó is lesz!