mikor apáék mamáékra bíznak

a hétvégén mama nem bírt velünk:
mondjuk, ez nem is újdonság nekünk:
anya elment benedekelekelni Sepsire,
apa elutazott zakuszkázni Pécsre,
mi meg Áronnal mamára és tatára lettünk bízva.
még azért sem fogadtunk szót. Ez tiszta.
mikor anya hazajött, mégis megdicsértek,
"Jó fiúk voltak: ügyesen aludtak, ettek"
Miért nem mondják meg az igazat?
hadd bosszankodjanak!
hogy máskor minket itthon ne hagyjanak -
De azért olyan jó
mikor napközben a telefon szól:
és apa vagy anya hangját hallom:
"jó fiúk vagytok? szót fogadtok?
Olyankor elszorul a torkom
s már bánom mindenféle dolgom
mellyel idegesítettem mamát s tatát, tudom.

és szívszorítva várom
hogy magamhoz ölelhessem
őket
nagyon, nagyon

őszi gulyas-party

Vasárnap. Háztűznéző. Gulyásparti. Fiatal filis zenészek találkozója. Volt ott tanítónő, óvonő, kismama, klarinétos, hegedűs, brácsás, oboás és sorolhatnám. A legfontosabb a jókedv volt.

Keresztmamák.

Komák.

Reggeli készül.

Keresztmamiék fogadása. A trónörökössel a pocakban.

János kereszt a házigazda, egyben tűzfelelős.

Kezdődik az óvoda

Alig várom az ovit. Ma találkozam Magorral, a legjobb barátommal az oviból.
Ő is nagyon várja már a kezdést.
Magor anyukája azt mondta, hogy nagyot nőttem a nyáron. A sok málnaízes kenyér és kakaó megtette a hatását.
Még csak egy nap! És újra együtt a nagycsapat!
Alig várom!
U.i. Anya már egy hete óvodás meséket olvas nekem.

VERSengés

Végre leaszfaltozták az utat
hogy ne bukjon Áron (orra) oly sokat
Simábban megy így nemcsak a járás
előkerült a pincéből is a két verdák
Ügyesen tapossa Áron is a pedált
Ne hagyd magad, Marci! Schumi is elől járt
Ki fog majd hamarabb rajthoz jutni
ez itt a kérdés. nem lehessen tudni
Apa és anya az ablakból szurkol
Sári néni a szomszédból tapsol
Már csak egy hét, és kezdődik az ovi
nem fogunk egész nap az udvaron lenni
Játék és versengés vár engem ott is
Rosszalkodni fogok ott is, azért is!

Kis Kobak, nagy Kobak

Anya, mikor én nagytata leszek,
akkor te már nem leszel?
ne félj, én majd akkor is szeretni foglak.
ezt vacsora közben mondtam anyának minap.

Jó, ha az embernek van egy kis öccse
mint nekem Áron.
csak ki nem áll-hatom
ha ugyanazt a játékot kéri mindenáron!
S akkor anya mindig azt mondja:
legyen több eszed!add oda!
nem hallod, hogy sír?!
te már nagy fiú vagy!
Ő még buta, nem érzi.
idő kell, míg ő is megérti.
ilyenkor berohanok a szobámba,
becsapom az ajtót,
és karbatett kézzel, kivörösödve
kiabálok: ez nem igazság!
De hamar elmúlik bosszúságom:
Egy perc múlva már puszilgatom.

Az a legjobb a tesó-ügyben,
hogy este, mikor anya, apa lefektet
még együtt huncutkodunk, kuncogunk,
és ha beront anya, hogy miért nem alszunk,
ketten hangosan felkacagunk.

Így nő össze estéről estére a szívünk.