Személyes benyomások, gondolatok, érzések merő őszinteséggel

2010. június 21., hétfő

Nyaralás kicsi mamáéknál

Míg apa Németorzágban turnézik, addig mamáéknál leszek. Izgatottan vártam a vasárnapot, mikor apáék felpakoltak, és kihoztak Madarasra. Sok játékot hoztam (Lego, puzzle, autós szőnyeg, kiskocsik, bicikli stb.), hogy nehogy unatkozzam. De biztosan nem fogok: itt nézhetem a Minimaxot (otthon nem megy!), számítógépezhetek (a kedvenc weboldalam az egyszervolt.hu-n, anya otthn ezt is korlátozza), itt lesz Blanka, az uncsim, majd lejön Bella is, akivel jókat társasozok, na meg akik mesét olvasnak nekem (8 meséskönyvet hoztam magammal!).
Szerettem volna, ha apáék minél hamarabb hazamennek vasárnap, de sajna maradtak egy fél napot, ami nekem egyáltalán nem tetszett: szerettem volna első perctől egyedül maradni. Mama a kedvenc ételeimet főzi, és igyekszik kedvembe járni nemcsak ő, hanem tata is. Állatokat etetek, kertészkedem: (ma például répát húztam a földből, amit jóízűen el is fogyasztottam.)
A nyaralás jól indult, mert míg anya a függőágyon peffeszkedett, tata segítségével leszedtük a ropogós cseresznyét! Megtanultam: magot köpni. A tavaly még egyáltalán nem akart ez menni nekem...Remélem jó meleg idő lesz, s akkor tata még a medencét is felfújja majd nekem: hogy felejthetetlen és tökéletes legyen a nyaralás!











" Érik a ropogós cseresznye..."

2010. június 14., hétfő

Évzáró



Apa parókát szerzett a színházból, s mikor anya rendezgette Ferenczi nevét vélte felfedezni a belsejében: "Jé! - kiáltott fel - hiszen ez a Ferenczié volt". Hogy ki volt ő, azt tőlem ne kérdezzétek. Csak annyit tudok, hogy semmi kedvem nem volt azt a kiállhatatlan parókát a fejemen hordani, még akkor is, ha anya egy órát győzködött, hogy csak addig tartsam a fejemen, míg a szerep lejár, hogy nagyon jól áll, meg egy igzai bölcsnek ilyen ősz már a haja s így tobvább. A szerepen is egyebet nem csináltam, csak ide-oda rakosgattam, húzogattam, igazgattam a fejemen, mígnem egyszercsak Bella óvó néni megelégelte, és elvette tőlem.


Ennek ellenére a szerep jól sikerült. Elmondtam ügyesen a szerepem, meg a búcsúverset is. Anya le is videózta az egészet, mert apának épp próbája volt a spanyol karmesterrel: nem tudott eljönni.


Az ovis társaim is jól szerepeltek, némelyiküknek súgtam is, mert belesültek. A só című népmesét adtuk elő (én voltam az öreg bölcs, aki tanácsot ad a királynak), majd a búcsú következett: négy fiú pajtásunktól búcsúztunk az idén. Trozner Léda végigsírta az egészet, és amikor Bella óvü néni is búcsúbeszéde előtt sírva fakadt, akkor biza én is megsirattam. Ősztől más óvó néni jön helyette.

2010. június 7., hétfő

Jöhet a VB!

Tekintsük meg ezeket a felvételeket! Nem tudom, ha lejön, de élőben élvezet volt nézni, hogy a hétvégén micsoda focizást lerendeztek az apjukkal a fiúk! Természetesen elméletben és gyakorlatban is megvolt a kiképzés (általam: lásd a Boribon focizik című könyv, valamint az apjuk magyarázata alapján). Mi, ugyanis, testben-lélekben készülöünk az idei VB-re! Annak ellenére, hogy apa péntek-szombat Rallyra csalta ki a fiait! Autóból sportból, fociból a fiúknál sosem elég!
Fociban egyre szebben bizonyítanak, meg a biciklizésben is. De a nyár még hátra van ... úszás, rollerezés van az első helyen az idei tervben.
Követjük a közmondást: "ép testben, ép lélek"!















2010. június 1., kedd

Sűrű volt a program a múlt héten





A Bulevárdon.



Hajrá diákok, győzzenek a tanárok! - anyának szurkoltunk a tanár-diák meccsen.






Futkorászás a főtéren: Vásárhelyi Napok




A koncertre várva...
A NemEz zenekart hallgattuk.





Lovaglás a hétvégén.

"Nálunk minden nap Gyereknap".