a hétvégén mama nem bírt velünk:
mondjuk, ez nem is újdonság nekünk:
anya elment benedekelekelni Sepsire,
apa elutazott zakuszkázni Pécsre,
mi meg Áronnal mamára és tatára lettünk bízva.
még azért sem fogadtunk szót. Ez tiszta.
mikor anya hazajött, mégis megdicsértek,
"Jó fiúk voltak: ügyesen aludtak, ettek"
Miért nem mondják meg az igazat?
hadd bosszankodjanak!
hogy máskor minket itthon ne hagyjanak -
De azért olyan jó
mikor napközben a telefon szól:
és apa vagy anya hangját hallom:
"jó fiúk vagytok? szót fogadtok?
Olyankor elszorul a torkom
s már bánom mindenféle dolgom
mellyel idegesítettem mamát s tatát, tudom.
és szívszorítva várom
hogy magamhoz ölelhessem
őket
nagyon, nagyon
3 megjegyzés:
az még valami, amikor a gyereknevelésben profi nagyszülőkkel vannak, de amikor egy kezdő Bella van velük...az sem volt könnyű :D
Rá is megy az egészségünk, mire felnőnek! Látod... :)) Két ilyen akaratos gézengúz, nincs a világon. De ezért szeretjük őket!!!
Így van...ezért élek halok értük:)
Mikor olyan kis rosszcsontok akkor is olyan édesek,hogy fel tudnám falni őket :)
Megjegyzés küldése