Anya, mikor én nagytata leszek,akkor te már nem leszel?
ne félj, én majd akkor is szeretni foglak.
ezt vacsora közben mondtam anyának minap.
Jó, ha az embernek van egy kis öccse
mint nekem Áron.
csak ki nem áll-hatom
ha ugyanazt a játékot kéri mindenáron!
S akkor anya mindig azt mondja:
legyen több eszed!add oda!
nem hallod, hogy sír?!
te már nagy fiú vagy!
Ő még buta, nem érzi.
idő kell, míg ő is megérti.
ilyenkor berohanok a szobámba,
becsapom az ajtót,
és karbatett kézzel, kivörösödve
kiabálok: ez nem igazság!
De hamar elmúlik bosszúságom:
Egy perc múlva már puszilgatom.
Az a legjobb a tesó-ügyben,
hogy este, mikor anya, apa lefektet
még együtt huncutkodunk, kuncogunk,
és ha beront anya, hogy miért nem alszunk,
ketten hangosan felkacagunk.
Így nő össze estéről estére a szívünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése