Havonta legalább egyszer a család ellátogat az állatkertbe: anya szeret sétálni a fák közt, apa kiélheti művészfotósi hajlamait, mi Áronnal pedig biciklizés közben (sima aszfaltos járda!) megnézhetjük, hogy utolsó látogatásunk óta történt-e valami változás Gézuéknál (így hívjuk a legkisebb pirosfenekű páviánkölyköt) vagy mekkorára nőttek Kecskéék.Bizonyos állatoknál pl. kígyók, tengerimalacok, kecskék, majmok, medvék több időt állunk, másokat szinte rohanva áthaladunk (papagájok).
Áron kedvencei a kígyók, én inkább a kecskék etetésével szeretem a séta nagyobb részét eltölteni. Nem maradhat el a pattogatott kukorica sem. Szeretem az állatkertben, mert nincs nagy meleg, az öreg fák kövér árnyékot tartanak az erdőben, és mindig akad egy-két érdekesség, ami eddig mindig elkerülte figyelmemet.
2 megjegyzés:
Gézukáék még a mi kislánykorunkban "születtek" :D
Igen. De most ismét vannak kis majmok (az újabb generáció), és a legkisebbet ismét Gézukának neveztük, ahogy azt a magunkfajta "rémrendes" családoknál szokás. Lásd id., ifj. és a legfiatalabb M. I. :)
Megjegyzés küldése