Szóval minden akkor kezdődött, amikor kigyűjtöttem a tíz pirospontomat, amiért természetesen jár valami, valami, ami kimozdít ottnonról, élményeket ad, feldobja az egyhangú, négyfalközti gyermeki hétköznapjaim. Így esett hát, hogy anyáék elhatározták, hogy a húsvéti kirándulásukra magukkal visznek minket is.
A kirándulás színhelye ezúttal Torockóra esett, mivel ennek a helynek a lefoglalása szilveszterkor nem jött össze anyáéknak, így elhalasztották a torockói szép napokat húsvétra.
 |
| Székelykő, amit egyesek meg is másztak. Mi, gyerekek csak hozzávetőlegesen |
 |
| A szakácsnénik finom ételekkel vártak haza |
 |
| Lábunk előtt hevert Torockó |
 |
| A LEGO nem hiányozhatott ottlétünk játékaiból. Igaz hamísított volt, de bevált |
 |
| A falu központjában kihasználtuk a játszóteret |
 |
| Gyönyörű házsorok |
 |
| Gyönyörű porták, homlokzatok: ez az, mely oly különlegessé teszi ezt a falut |
 |
| A falu lakossága unitárius |
 |
| 2 napig gyönyörködhettünk a gyönyörű látványban: Székelykő |
 |
| Áron kicsi lábaival jól bírta a mászást |
 |
| Vizimalmot is láttunk. Igaz csak Áron. Én előreszaladtam, így lemaradtam a látványról |
 |
| A túra végén mégis apa nyakába kérezkedett |
 |
| Foci |
 |
| Kavicshajigálás |
 |
| De mikor jövünk még??? |
 |
| Áron pózol |
 |
| Ez még csak a kezdet: érkezés előtt, a vízesésnél |
 |
| Búcsúzás előtt még összeálltunk egy csoportkép erejéig |
Köszönjük az élményt, köszönjük a szép fotókat apakának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése