Személyes benyomások, gondolatok, érzések merő őszinteséggel

2010. október 10., vasárnap

Nálunk a családban az év vége felé mindenki meg akar születni

Az év vége felé nálunk mindenki meg akar születni. Ezért van az, hogy szeptemberben Vili tata és Bella megszületnek, majd októberben anya "folytatódik", novemberben lassan Anna is kibújik a tojásból, hogy aztán decemberben a Jézuska születésével együtt apa, majd a szilveszteri bulizás és mámoros állapotból kijózanodva Blanka is tulajdonképpen napvilágot lásson, aztán rá éppen egy hónapra, február 4-én Áron és pár nap eltéréssel Ede világra jöjjön.
Ezt nevezem én szép kis felvonulásnak! Ilyenkor egymás után annyi tortát eszem, hogy nem győzöm számolgatni. Eddig mindenkinek az anyukája sütött. Kivételt képez Vili tata, mert neki az anyukája, Regina dédi már olyan öreg, 90 éves, hogy nem tud szegény tortát sütni. Anyának is Ami mama sütött tortát. Anya azt mondta, "addig gyerek marad, ameddig tortát süt neki Ami mama". Bellucinak nénje sütött tortát. Mégpedig különleges, óriási számos tortát. Ő az idén töltötte be a 18. életévét, anyával együtt ünnepelték születésnapjukat, Bella ugyanis éppen 18 évvel fiatalabb anyánál, és anya és apa éppen születésekor, tehát 18 éve ismerkedtek meg.



Apa meséli, hogy mikor azon a nyáron megismerte anyát, és kis idő múltán születésnapja közeledett, nem tudta, mit is vegyen anyának ajándékba, s mikor nénje a szülészeten volt Bellával, akkor tőle kért segítséget. Anya akkor fülbevalót kapott.
Most egy szép rajzot. Tőlem. Amit reggel titokban rajzoltam neki, és izgatottan nyújtottam át. Vasárnap volt. És nagyon ünnepélyes hangulat. Azóta már egy hét is eltelt, és én izgatottan várom az én szülinapom. De mielőtt az enyém sorra kerülne, még jól kieszem magam Annéáknál, ahol mindig több torta van! Alig várom!


Ami mama dobos tortája, ami anyának készült.


Nincsenek megjegyzések: