Este fél nyolc fele, mint aki érzi, hogy szorítja az idő, vadul nekiállok egy rajznak. Mindezt azután, hogy sorra veszem a kirakó-építő játékaimat, amit szülinapomra kaptam: Bolyong-golyó, Geomag és természetesen a Legó. Ez utóbbit anyáéktól (3 in 1), amit eddig csak apával közösen raktunk, de ma délután egyedül boldogultam vele. Megjegyzem, ez körülbelül 3 óra folytonos játékot jelent.
Szóval, mikor már a pizsomát rázta anya, gyorsan papírt ragadtam, és lerajzoltam a "lovát patkoló kovács" jelenetet. Amúgy sercegett ceruzám a papíron!
Anya látván a nagy búzgóságomat, kompromisszumra lépett: el kezdte olvasni az esti mesét, hogy azzal is előbbre hozza az elalvás idejét.
A három kívánság és Az okos leány meséken rég túl volt anyám, éppen a harmadikat olvasta, mikor hirtelen felugrottam.
- Mi az, végeztél? kérdezte.
-Dehogy. Gyorsan hozzál még egy lapot, mert Szent Márton is várat magára a lúdaival!"
Végül a ludak elmaradtak a rajzomról, csak azt sikerült nyélbe ütnöm, amint Szent Márton kardjával akkorát suhintott, hogy a tűzes nyílvesszőket, melyek pajzsának irányultatnak vala, mind kettéhasadva vették vissza, az ellenség felé irányukat.
Íme a végeredmény:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése