Személyes benyomások, gondolatok, érzések merő őszinteséggel

2009. július 16., csütörtök

Szeretnek engem a lányok


Apa azt mondta, sokat köszönhetünk a lányoknak.
Apának anya a barátnője.
Nekem négy barátnőm van a lakótelepen: Brigi ("Bjigi") és Enikő, Doró ("Dojó") és Zselyke.
Brigi és Enikő táncos lányok, és mindig szívesen játszanak velem.
Doró inkább vigyáz rám, mint játszik velem.
Az ő barátnője, Zselyke, aki valamikor itt lakott, de elköltöztek a szülei.
Azóta is jó barátnők Doróval, és gyakran meglátogat minket.
Ezért jó lakótelepen lakni. Sok gyerek összegyűl és megbarátkozik.
Társasjátékozunk, homokozunk, hintázunk.
Csak mióta újjáépítik a játszóterünket, anya nem enged ki egyedül.
Barátaim gyakran lekéreztetnek. Vagy eljönnek hozzám játszani.
Böngészni.


Mikor lemegyek a játszótérre, és a lányok észrevesznek,
akkor szembefutnak velem, és össze-vissza puszilnak, ölelnek.
Az unokatestvéreim is.
Nekem két lány unokatestvérem van: Bella és Blanka.
Velük is sokat játszom. Anyáskodnak fölöttem.

És ők is sokat puszilgatnak.

Én nagyon szeretem a lányokat.
Csak, anya szerint, nem becsülöm meg őket eléggé.
Nem beszélek szépen velük.
És ez nagyon elszomorítja anyát.

A mi családunkban anya egyedül lány.

ő az, aki süt nekem sütit, ha kérem.
Olyankor mi is segítünk neki Áronnal.
A diós a patkó és a csokibogyókás a kedvencem.

Áron gyakran puszilgatja anyát.
Hálaképpen?
Vagy huncutságból?
Nem tudom.
De nagyon ért ő ehhez.

Nincsenek megjegyzések: