Személyes benyomások, gondolatok, érzések merő őszinteséggel

2009. július 30., csütörtök

Vonatozás


Bücünek ma jó napja volt. Délután kivittek apáék bennünket a Somira vonatozni.

Találkoztunk Thomasszal.



A vásárhelyi Thomas mindig ugyanazon a vonalon jár. Fél óránként indul a Somos tetői megállóból. Gyerekeket és felnőtteket szállít. Ezen az estén Marci és Áron jegyet váltottak a jegypénztárnál és felültek az első kocsiba.

Megérkezett a sovány ellenőr. Ellenőrizte az utasok jegyeit, és miután mindent rendben talált intett a mozdonyvezetőnek és jó utat kívánt utasainak.
Thomas elindult. Lassan, nyikorogva haladt a síneken.
Thomas rendkívül boldognak érezte magát, hogy saját szárnyvonala van.
Régi álma teljesült: gyerekeket szállíthatott.
Így igazán hasznos mozdonnyá vált.

Az állatkert előtt és a sétányon az arrafele sétálók megálltak és integettek neki. A szakasz végén a mozdonyvezető lecsatolta a mozdonyt, és a váltó segítségével a szerelvény elejébe tolatott. Így lett az első kocsiból utolsó.

Áron és Marci integetett apának.
Ügyes vagy, kicsi Thomas!

Nincsenek megjegyzések: