Cupák és Bücü kalandjai
Marci és Áron naplója
Személyes benyomások, gondolatok, érzések merő őszinteséggel
2009. július 27., hétfő
Véget ért a madarasi vakációzás
minden hely,
ahol eddig voltam,
őrzi az emlékemet.
Ezért van az,
hogy ha
behunyom a szemem
és rájuk gondolok,
bárhol újra ott tudok lenni.
A jobb lábamat apától örököltem,
mert azzal jobban tudok focizni,
a bal lábamat pedig anyától,
mert azzal inkább csak ballagni tudok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése